2014. április 6., vasárnap

Pipibaba 22

Új nap új túra.Pedig a térd nagyon fáj...nem baj, térdfásli túrabakancs, hátizsákban a megváltó cipő és zizi... 
Óh ha ilyen klasszul menne:) 
De hát reggel fel kell kelni...Lassan ott tartunk, hogy ez a túra legnehezebb része... 
Na de valahogy mindig megerőszakoljuk magunkat,néha a másikunkat is:) 
Kaja, másfél liter víz, kettő alma, kettő banán,almacsipsz mehetünk. 
Gyorsan leadtuk a szavazatunkat aztán irányba vettük a Pálvölgyi barlangot ahonnan a túra indult. 
Odafele eleredt az eső ...és semmi...semmi jaj, semmi baxa meg..nem zavart. 
Talán éppen ezért el is állt és eső nélkül kutyagolhattunk ma 22 kilométert. 
Ja, ja, hahó...22!!!Emeltük a tétet... 
Lehet, hogy kicsit lassú a fejlődésünk ...de annál határozottabb....Reggel indulás előtt tök könnyű volt kimondani a 22-őt...nem sok ez, már majdnem mentünk ennyit.... 
Aztán elindultunk a pálvölgyi úton felfelé.... 
Sok.Sok.Sok a 22. 
Sokk.Sokk.Sokk. 
Kevés induló volt azok egyből megelőznek... 
Férj:Nah,megelőztek. 

Még jó, hogy megelőznek, tudod jól, hogy aki korán indul az ügyes. 

És te akkor?? 

Hát én csak korán indultam.... 
Így hogy korán indulunk van egy olyan érzésem, hogy a kemény maghoz tartozom....De ahogy haladok felfelé egyből érzem, hogy csak a keményen lihegő ziháló maghoz tartozom.... 
Az első kaptató megint oldalba rúg, ilyenkor úgy érzem minden erő ami bennem van kilégzéssel távozik.... 
De nem panaszkodom, nem jajgatok, nem mondom, hogy nyomja a cipő a kis lábujjamat megyek és csak magamban szidom a Férjet... 
Hogy miért pont őt??Hát kit szidjak ha amúgy minden olyan szép??Zöld, színes és illatos... 
A kilátás megint gyönyörű, rengeteg virág,aranyos hozzánk csatlakozó kutyusok... 
Érintettük az Árpád kilátót, Határnyerget, Virágos nyerget, Csúcs hegyet,Milleniumi rétet, Nagy Farkas torkot.... 
Ez nekem így leírva is hosszú...Sok sok monoton kilométer a fák között, hosszú ez így csak egymást látva:) 
A Milleniumi réten picit megpihentünk majd onnan összecsatlakoztunk egy túratárssal... 
Egy életmentő túratárssal...ismeretlennel gyalogolni jó,szinte húz magával a tempója...Ezt már máskor is tapasztaltam ha valakivel megyünk gyorsabbak vagyunk....Ráadásul téma is volt, megbeszéltük a nomád körülmények között zajló xarás minden nehezítő körülményeit aztán mivel választás van kicsit politizáltunk. 
Amúgy a két téma nem túl sokban tér el, szóval mintha nem is váltottunk volna:)) 
Mesélt a sok túrájáról, maraton futásairól,tanácsokkal látott el...úgyhogy innen is köszi..jó húzóerő voltál:)) 
Végül csak felbukkant a cél, a várva várt cél...Még számításba vettük , hogy bemegyünk a barlangba is,de a pénztáros megjegyezte, hogy 500 lépcső van...így hanyatt homlok menekültünk... 
Összegzés: nekem megint hiányzott a víz, kevés volt a másfél liter...Szerencsére megint megmentett a Virágos nyeregben lévő lakókocsis büfés, immár másodszorra.... 
Útvonal:szép volt, jó eltévedésmentes itinerrel 
Időjárás:pont csúcs szuper 
Ellátás:nápolyi, szőlőcukor, célban szendvicsek, üdítő...nekem elég lenne csak vízadomány menet közben kedves rendezők... 
Szintidő:5 óra 
Holnap túratanfolyam, tanulni kellene, de gyalogolni akár meredek akár lejtős az valahogy sokkal jobb:)))









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése